- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A nagy tekintélyű építész professzor, Hauszmann Alajos nyilvános tervpályázatot javasolt, főkép azért, hogy a nagy munkával, állás nélküli építészeket foglalkoztasson. Pályáztak is 147-en, végül a megbízást Sándy Gyula műépítész, műegyetemi tanár kapta meg. A kivitelezés során is igyekeztek - a munkanélküliséget enyhítendő - minél több hazai vállalatot, munkaerőt bevonni. A fő jelszó a takarékosság volt, hiszen külföldi kölcsönből kaptak hitelt az építkezésre és minden felesleges pazarlást kerülni kellett. Ennek köszönhető, hogy az épület nem túldíszített, hangsúlyozottan egyszerű és részleteiben is elkerülte az akkor divatos historizáló, magyaroskodó megoldásokat. Mindössze két képzőművészeti díszítést kapott: az országcímert angyallal ábrázoló mozaikot Nádler Róbert műegyetemi tanár készítette, a Várfok utcai épületsarok szobrászati kiképzésére pedig Bory Jenő (Földgömb) című alkotása szolgált. Sajnos, mindkettő megsemmisült a II. világháború folyamán, amikor a postaépületet óriási károk érték. A távbeszélő központ szinte teljesen elpusztult, használhatatlanná váltak a többi épületrészek is. A kár nagyságát jelzi, hogy 400 fuvarnyi törmeléket szállítottak a Vérmező feltöltésére. A helyreállítás szakaszosan folyt, s hála a postai dolgozók, műszakiak felelősségérzettel végzett munkájának, 1947 közepén már az egész vezérigazgatóság megkezdhette itteni működését. F: c3.hu
Budapest XII. kerület
Krisztina körút 6-8
Magyarország
Friss hozzászólások
A Marina belsejéről…